A megjelölt fő célok megvalósulását az alábbi fejlesztési irányok mentén kívánja a Minisztérium elősegíteni:
A szakiskola általánosan művelő, a tankötelezettség teljesítését, a tanulók iskolában való benntartását segítő funkciójának érvényesülése érdekében meghatározó erővel bír a 9-10. osztályban folyó közismereti, szakterületi és szakmacsoportos képzés tartalmának megújítása, színvonalának emelése, az oktatás, a képzés és a nevelés hatékonyságát, eredményességét növelő programok, módszerek fejlesztésének, kipróbálásának és bevezetésének támogatása. A szakiskolai képzés 9-10. évfolyamán folyó pályaorientációs, szakmai előkészítő és szakmai alapozó programok fejlesztése révén jelentős előrelépésre számítanak a szakképzési szakaszba való eredményes átmenet biztosításában, a bukási és lemorzsolódási arány csökkentésében.

A gazdaság munkaerőigényének jobban megfelelő képzettség biztosítása, a pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci értékének növelése, a szakmai életút biztosabb megkezdése, majd későbbi eredményes korrekciója érdekében a szakiskolákban hatékonyabb és gyakorlatiasabb elméleti képzés szükséges, amelyet ki kell egészíteni a munka világába való belépéshez szükséges ismeretek és készségek elsajátításával. A fejlesztési folyamatban erősíteni célszerű a kamarákkal való kapcsolatfej-lesztést: a kamarákat nemcsak a jelenleg működő képzési rendszer elemzésébe, illetve a döntések előkészítésébe szükséges bevonni, hanem a képzés-fejlesztés folyamatába is. Az új elvárásokhoz igazodóan szükséges a szakiskolai szakmai oktatás módszereinek megújítása. Olyan új módszerek kifejlesztése, bevezetése a feladat, amelyek elősegítik a tanulók tanulás alatti sikerélményeinek megszerzését, önálló munkavégzésre serkentenek, és ezáltal növelik a fiatalok szakma iránti érdeklődését, továbbá jelentős motivációs erőt adnak a szakképesítés megszerzéséhez.
A gazdasággal való kapcsolat és együttműködés szorosabbá tétele, a gazdaság gyakorlati képzésben való közreműködésének erősítése, illetve a pályakezdő szakmunkások gyakorlati képzettségének növelése érdekében a vállalkozások gyakorlati képzésben való érdekeltségének megerősítését tartják szükségesnek.

Az elgondolások szerint a program forrásaiból támogatást nyújtanak az oktatás és képzés tárgyi feltételeinek javítására, a szakiskolák gép/berendezés- és eszközparkjának tervszerű modernizálására (beruházás). Az eszközfejlesztés elsődleges célja a korszerű ismeretek átadását segítő körülmények és lehetőségek biztosítása, de a korábbi eszközfejlesztési tapasztalatokra is építve, nem elhanyagolható a korszerű eszközök használati lehetőségének ösztönző hatása sem a tanulókra.

Az új elemek (módszerek és programok) szerinti képzés bevezetéséhez feltétlenül szükséges a tanárok, oktatók korszerű pedagógiai és szakmódszertani eljárások alkalmazására történő felkészítése, továbbképzése, valamint a modern oktatástechnikai eszközök hatékony használatához szükséges ismeretek megszerzése. Hasonló jelentőségű a tanárok és szakoktatók felkészítése a fejlesztések nyomán telepített új/korszerűsített gépek/berendezések és eszközök bevezetésére és alkalmazására. A szakiskolai képzés 9-10. évfolyamán folyó pályaorientációra, szakmai előkészítésre és szakmai alapozó oktatásra való további felkészítés, a gyakorlati képzés eredményességének és hatékonyságának fokozása érdekében a szakoktatók elméleti, módszertani és pedagógiai képzésének, továbbképzésének fejlesztése és kiterjesztése nélkül a tartalmi fejlesztések eredményei nem vagy csak nagyon kis hatékonysággal ültethetők át a gyakorlatba. A továbbképzési programokba célszerű beépíteni az iskolákkal kapcsolatban lévő vállalati szakoktatók és mesterek képzését és továbbképzését is.
A szaktárca illetékesei különösen fontosnak tartják a többszörösen hátrányos helyzetű, illetve a fogyatékos tanulók szakképzési szakaszba való eredményes bekapcsolódása szempontjából az elsősorban a tanulási hátrányok, másfelől a képességek szerint differenciált (felzárkóztató) képzést biztosító programok, tananyagok és módszerek fejlesztését, valamint a tanuló egyéni képességeihez, előrehaladási üteméhez igazodó tanulást segítő oktatási módszerek elterjedését. Ezen elemek bevezetésével kialakítható egy olyan rendszer, amely biztosítja a hátrányos helyzetű és fogyatékos tanulók, valamint a felzárkóztató oktatásban részt vevők számára is a munkaerőpiacon hasznosítható ismeretek, illetve egyszerű szakképesítések megszerzését. A hátrányos helyzetű, tanköteles kort betöltött, alapiskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalokat képző szakiskolák számára megoldást jelenthet egy 1 éves felzárkóztató képzés kidolgozása, az OKJ-ban található szakképesítések belépési szintjeivel kapcsolatos előírások módosítása, szociálpedagógiai támogatással folyó tanártovábbképzés/alapképzés kidolgozása, bevezetése, a képzés speciális tárgyi feltételeinek fejlesztése.

A változás szükségességének könnyebb megértése, elfogadása és elfogadtatása, az átalakulási folyamat segítése céljából kiemelkedő jelentőségű a programban részt vevő szakiskolák vezetőségének felkészítése az iskolafejlesztési, képzési és módszertani változások kezdeményezésére, megtervezésére, menedzselésére. A szakiskolai menedzsment képzésének és továbbképzésének ki kell terjednie egyrészt a korszerű szakképző intézmény irányítási feladatainak az ellátására, másrészt a szakiskola képzési struktúrája (profil) kialakításának és módosításának tervezési, valamint végrehajtási felada-taira. Ezen képzésekbe - az iskolákhoz fűződő szoros kapcsolataik, érdekeik miatt - célszerű lehet bevonni az iskolák fenntartóinak, valamint a szakiskolákhoz kötődő egyéb szervezeteknek a képviselőit is. A fejlesztési programba bekapcsolódott intézmények vezetői (igazgató, pályaorientáció felelős, ifjúságvédelmi felelős, gyakorlati oktatásvezető), az intézmény fenntartójának képviselője, valamint (ha van) a bázisüzem gyakorlati oktatásért felelős személy bevonásával továbbképzés során fel kell készíteni az intézmény vezetőit a korszerű szakképző intézmény vezetői-irányítói feladatainak ellátására, a speciális pedagógiai módszereket igénylő (hátrányos helyzetű, fogyatékos) tanulók képzé-séből adódó feladatok megoldására is.

Az ún. önfejlesztő iskolamenedzsment kialakulásának elősegítésével megvalósítható, hogy a fejlesztési projekt befejezése után a programba bekapcsolódott szakiskolák vezetői a fejlesztés során elsajá-tított ismeretek, készségek, tapasztalatok birtokában képesek legyenek intézményüket önállóan úgy irányítani, hogy az intézmény tanulóinak lemorzsolódása folyamatosan csökkenő tendenciát mutas-son, továbbá a gazdasági információk figyelembevételével a mindenkori munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzettségű, felkészültségű munkaerőt bocsássanak ki. Az iskolai menedzsment hatékony működése érdekében, az eredményes működéshez nélkülözhetetlen információk fogadásához-nyújtásához egységes korszerű eszközrendszert is szükséges biztosítani, amely lehetővé teszi a programban részt vevő, illetve a programon kívüli intézmények között a fejlesztés során felhalmozódott pedagógiai-szakmai tudás rendszerezett formában való átadását, biztosítva a többi (társ)intézmény pedagógusai számára is a hozzáférhetőséget.

A program lebonyolítása során kiemelt fontosságúnak tartják a szakiskolai fejlesztés eredményes-ségének megítélésére alkalmas olyan mérőrendszer kifejlesztését és kipróbálását (monitoring), amely illeszkedik az iskolai minőségbiztosítás intézményi követelményeihez. A feladatok megvalósítása során elért eredmények regisztrálása és nyomon követése a pontos tájékozódást és tájékoztatást szolgálják. A szakiskolai képzési reform ismertté tétele érdekében szükséges a jelenben és jövőben érintetteket, valamint a szélesebb közvéleményt megfelelően tájékoztatni az átalakulási folyamatokról, a folyamatban lévő feladatokról, az elért és várható eredményekről, a fejlesztés hatásairól.
A kitűzött célok megvalósítása, a szakmai tartalmi és tárgyi fejlesztések segítségével el kell érni a szakiskolai képzés minőségének javulását, amely révén az új kondíciókkal működő intézmények lehetőséget kapnak presztízsük, elismertségük visszaszerzésére.