A kihelyezett képzések tucatjával indultak el szerte az országban 2000 előtt: ezeket ugyanis addig nem kellett külön engedélyeztetniük a felsőoktatási intézményeknek. Ha már valamely szakra volt szakindítási engedélye az intézménynek, akkor az ország területén bárhol, bármilyen formában, nappali, levelező vagy távoktatásos képzésben indíthatott kihelyezett tagozatot is. Halmay Nórától, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) főtitkárhelyettesétől megtudtuk, nemcsak a fővárosi intézmények indítottak képzést vidéken, jó néhány vidéki főiskola és egyetem is megjelent Budapesten és más vidéki városokban is.

A MAB megvizsgálta a 2000 januárjában már működő, mintegy 150 székhelyen kívüli képzést. Kiderült: a színvonal között jelentős eltérések vannak. A MAB szakemberei elsősorban a személyi feltételek és az informatikai felszereltség terén tapasztaltak hiányosságokat. Halmay Nóra közölte: hamarosan eldöntik, mely képzések működhetnek tovább és melyek nem. Hozzátette: a székhelyen kívüli képzések további működését az oktatási miniszter akkor engedélyezheti, ha a MAB a képzést akkreditálhatónak találja.

Mivel korábban tucatjával indultak nem megfelelő színvonalú kihelyezett képzések, jogszabály-módosításra volt szükség – közölte Halmay Nóra. Az új szabályozás értelmében 2000. január elsejétől a kihelyezett tagozatokra külön miniszteri engedélyt kell kérni. A képzés indítását szigorú, pontosan meghatározott személyi, tartalmi és infrastrukturális feltételekhez kötik.

Követelmény, hogy az adott szaknak legyen megfelelően képzett felelőse, és az is, hogy a tantárgyak legalább hatvan százalékát az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló tanár tanítsa. Az oktatásnak az intézmény székhelyével megegyező körülmények között, egyetemhez, főiskolához méltó környezetben kell folynia. Vagyis lennie kell elegendő tanteremnek, könyvtárnak, informatikai felszerelésnek és tanulásra alkalmas helyiségnek. Fontos kikötés, hogy a szakhoz kötődő gyakorlati képzés feltételei is adottak legyenek, mint például a nyelvi labor, tangazdaság vagy stúdió.

A tárca adatai szerint 2000 óta 27 szakindítási kérelmet adtak be az egyetemek, főiskolák. Előfordult, hogy egy intézmény ugyanazt a szakot két városban is indította volna. Engedélyt azonban mindössze négy intézmény kapott, összesen hat kihelyezett képzés indítására.

Az elmúlt években nem változott az indítani kívánt szakok „toplistája”: továbbra is a jogász-, közgazdász-, informatikusképzés áll az élen, illetve ide sorolhatók a környezetvédelemmel kapcsolatos szakok is.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) mintegy 29 ezer hallgatójából csaknem háromezer nem Baranya központjában tanul – jelentette pécsi tudósítónk. Az intézmény egyik kara a szekszárdi Illyés Gyula Főiskola, ahol 1215 diák tanul. A szekszárdi főiskolán tanítókat, óvodai pedagógusokat, szociális munkásokat és közgazdászokat képeznek. A PTE Egészségügyi Főiskolája Kaposváron, Szombathelyen és Zalaegerszegen hozott létre külső képzési központot. A három dunántúli városban a pécsi főiskolának összesen 1637 diákja van, akik közül 181 hallgató tartozik a költségtérítéses kategóriába.

Az Oktatási Minisztérium támogatja a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola törekvését, hogy a soproni székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetemhez csatlakozzon – közölte Magyar Bálint oktatási miniszter az MTI-nek nyilatkozva. Hozzátette: a minisztérium ugyanakkor a gödöllői központú Szent István Egyetem esetében a gyöngyösi gazdálkodási és mezőgazdasági főiskolai kar kiválási szándékának nem híve. A miniszter szavaiból kiderült, még kérdés, hogy a kar marad, vagy esetleg más felsőoktatási intézményhez csatlakozik. Magyar Bálint leszögezte: a minisztérium nem fogja lehetővé tenni a jelenlegi intézményhálózat elaprózását.

forrás: Népszabadság