Szendrő Péter a mintegy három évig tartó átalakulási folyamat fontos állomásaként említette az úgynevezett tudományági Afelsorolás megszületését, a doktori programok jogfolytonos doktori iskolákba való csoportosítását és a doktori iskolák ideiglenes, majd pedig végleges akkreditációját. Úgy véli, ez a felmenőrendszerben bevezetendő új forma az előzőeknél jobb feltételekkel, világosabb játékszabályokkal és javuló finanszírozási kondíciókkal szolgálja majd a magyar felsőoktatási elitképzést.
Elmondta: a magyarországi egyetemek a rendszerváltáskor visszakapták a tudósképzés jogát, ezzel együtt a kandidatúra átalakult PhD (Doctor of Philosophy) doktori fokozattá. Egy, a kifutó eljárások befejezését előirányzó átmeneti időszak után megszűnt az egyetemi kisdoktori és a kandidátusi tudományos fokozat. Mindkettő helyett a PhD doktori fokozat kapott létjogosultságot. Szendrő Péter kiemelte: az elmúlt tíz év a kezdeti gondok és a finanszírozásban meglévő anomáliák ellenére is sikeresnek mondható. Egyre inkább azok a fiatal diplomások kerülnek a doktori iskolákba, akik valóban hivatásuknak érzik a tudományos kutatást, de azok száma sem kevés, akik alkatuk, tehetségük, szorgalmuk folytán nem kutatóként vagy oktatóként kívánnak színvonalas tudással érvényesülni, hanem karrierjüket a munka világának más színterein szeretnék beteljesíteni.

Ma már számos menedzseri állás, vezetői megbízás elnyerésénél is számít a PhD doktori fokozat, az egyetemi kutatói karrierhez pedig elengedhetetlen.

A Szent István Egyetem rektora szerint a rendszer dinamikusan felnő küldetéséhez, hiszen a magyar felsőoktatás nem elsősorban attól világhírű, hogy a 18–22 éves korosztály hány százaléka tanul tovább, hanem attól, hogy minden évben felnő az egyetemeken néhány ezer, sőt talán több olyan kimagasló tehetség, akikkel – érdemeik szerint foglalkozva a doktori iskolákban –, büszkélkedhet az ország.

A doktorképzés az egyetemeken igen jól példázza az oktatás kontinuitását, amely más képzési szinteken még megoldásra vár. A kontinuitás itt azt jelenti, hogy az egyetemi tudományos diákkörökben, szakkollégiumokban, szakkörökben vagy a tanszéki demonstrációs feladatok végzésekor a kiemelkeldő tehetségek útja egyenesen vezet a doktori iskolákba.

A képzési idő az államilag vagy más forrásból ösztöndíjjal finanszírozott „nappali tagozat” esetén három évig tart. A doktoranduszok minimum nyolc, maximum pedig húsz egy féléves tantárggyal sajátíthatják el a kutatás általános, a választott tudományág szempontjából specifikus, és a doktori értekezésük témájához közvetlenül csatlakozó részletes ismereteket. Mint említette: ebben a szakaszban elvárás a hosszabb-rövidebb külföldi tanulmányút is, emellett a doktoranduszoknak kísérleteket, vizsgálatokat kell végezniük az adott tudományos műhelyben. A doktori képzés részmunkaidős „levelező” formájában már státusban lévő fiatal tanársegédek, adjunktusok, segédkutatók vagy arra érdemesült, és vállakozó másutt dolgozó tehetséges fiatalok vesznek részt. Hozzátette: a munka melleti doktoranduszok létszáma ma már legalább annyi, mint az ösztöndíjasoké.

A képzési szakaszt abszolutórium, majd a fokozatszerzési időszak követi, amelynek az előfeltétele a vizsgák sikeres teljesítése mellett a megfelelő kredit megszerzése a kutatásban, oktatásban. Két nyelv ismerete is szükséges, amelyekből már a felvételkor is meg kell lennie minimálisan egy államilag elismert C típusú középfokú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgának.

A fokozatszerzés megkezdésének további feltétele, hogy a doktorandusz a tudományos kutatásban megfelelően előrehaladjon, és megszerezze azokat a referenciákat, amelyek alapján a mindenképpen kívánatos új tudományos eredmények várhatók. Általános igény néhány hazai és nemzetközi publikáció megjelentetése is.
A fokozat megszerzésének harmadik módja, az úgynevezett egyéni felkészülés, amikor a jelölt olyan életteljesítményt tud felmutatni az adott téma művelésében, hogy a képzési szakasztól már el lehet tekinteni. Ekkor legfeljebb néhány, korábban még nem létezett ismeretanyagból kell vizsgát tennie, emellett csak a disszertációt kell elkészítenie és megvédenie.

Szendrő Péter úgy véli, hogy a rendszer bevezetése óta egyre inkább értékes teljesítmény, tudományos eredmény áll a PhD doktori fokozat mögött, amelyre sikeres karrier építhető. Fontos eredménynek tartja azt is, hogy a kandidátusi életpályamodellhez képest az új rendszer nyolc-tíz évvel előrehozta a fiatal kutatók tudományosfokozat-szerzését. A lemorzsolódást illetően megjegyezte: a minőségbiztosítás igazi próbája az, ha csak legtehetségesebbek jutnak el oda, hogy a doktori képzést befejezve a disszertációjukat is megvédjék. Erre azoknak van nagyobb esélyük, akik ezt az egyetemi tanulmányaik alatt tudományos diákkörösként megalapozták.
Mint mondta: a gyakorlat szerint, amely különösen a kísérletekkel dolgozó tudományokra igaz, általában a képzés után további két-három esztendő kell ahhoz, hogy meglegyenek a szükséges publikációk, és a doktori értekezés megfelelő színvonalon elkészüljön. Szendrő Péter szerint az egyetemek általában jól sáfárkodtak a beléjük visszahelyezett bizalommal, s a doktorképzés a legjobb úton halad ahhoz, hogy hazai és világviszonylatban egyaránt a fiatal kutatók színvonalas tudományos iskolája legyen. A doktori iskolák megalakulása megfelelően szolgálja ezt a folyamatot, koncentrálva az erőket: a kiváló mestereket és a jó műhelyeket.

A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) idén február 22-i, illetve május 31-i ülésén 140 ideiglenesen akkreditált doktori iskola pályázatát jóváhagyta. Egy doktori iskola véleményezési eljárása még nem záródott le. Táblázatunk néhány felsőoktatási intézmény akreditált doktori iskoláinak képzési kínálatát mutatja be.

Intézmény/Tudományág

Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem

Gazdálkodás- és szervezéstudományok

Közgazdaságtudományok

Szociológiai tudományok

Politikatudományok

Multidiszciplináris társadalomtud. (közgazd.-tudományok, állam- és jogtudományok)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Multidiszciplináris műszaki tudományok
(gépészeti tudományok, közlekedéstudományok)

Matematika- és számítástudományok

Fizikai tudományok

Kémiai tudományok és vegyészmérnöki tudományok

Földtudományok

Építőmérnöki tudományok

Villamosmérnöki tudományok

Építészmérnöki tudományok

Gépészeti tudományok

Közlekedéstudományok

Informatikai tudományok

Multidiszciplináris bölcsészettudományok
(történelemtudományok, filozófiai tudományok)

Gazdálkodás- és szervezéstudományok

Építőművészet

Debreceni Egyetem

Matematika- és számítástudományok

Fizikai tudományok

Kémiai tudományok

Földtudományok

Biológiai tudományok

Környezettudományok

Elméleti orvostudományok

Klinikai orvostudományok

Egészségtudományok

Gyógyszertudományok

Multidiszciplináris orvostud. (Elméleti orvostudományok, klinikai orvostudományok)

Növénytermesztési és kertészeti tudományok

Állattenyésztési tudományok

Interdiszciplináris: agrártud. és természet-tud. (Növényterm. és kertészeti tud., földtud.)

Közgazdaság-tudományok

Interdiszciplináris: társadalomtud. és agrártud. (Gazd.- és szerv., állattenyésztési tud.)

Irodalomtudományok

Nyelvtudományok

Multidiszciplináris bölcsészettud. (Filozófiatud, nevelés- és sporttud., pszichológiai tud.)

Multidiszciplináris bölcsészettud.
(Történelemtud., néprajz és kulturális antropológiai tud.)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Matematika- és számítástudományok

Fizikai tudományok

Kémiai tudományok

Földtudományok

Biológiai tudományok

Informatikai tudományok

Állam- és jogtudományok

Szociológiai tudományok

Politikatudományok

Történelemtudományok

Irodalomtudományok

Nyelvtudományok

Filozófiai tudományok

Nevelés- és sporttudományok

Pszichológiai tudományok

Néprajz és kulturális antropológiai tudományok

Művészeti és művelődéstörténeti tudományok

Miskolci Egyetem

Földtudományok

Anyagtudományok és technológiák

Gépészeti tudományok

Informatikai tudományok

Gazdálkodás- és szervezéstudományok

Állam- és jogtudományok

Irodalomtudományok

Nyugat-magyarországi Egyetem

Környezettudományok

Anyagtudományok és technológiák

Növénytermesztési és kertészeti tudományok

Állattenyésztési tudományok

Szent István Egyetem

Biológiai tudományok

Környezettudományok

Agrárműszaki tudományok

Növénytermesztési és kertészeti tudományok

Állatorvosi tudományok

Állattenyésztési tudományok

Élelmiszertudományok

Interdiszciplináris: agrártud. és természettud. (Növényterm. és kertészeti tud., bio. tud.)

Interdiszciplináris: agrártud. és társadalomtud. (Növényterm. és kert. tud., gazd. - és szerv. tud.)

Gazdálkodás- és szervezéstudományok