Eger a legnépszerűbb

A nappali alapképzésre beadott jelentkezési alpok alapján a legnépszerûbb felsõoktatási intézménynek az Eszterházy Károly Fõiskola bizonyult, ide 601 fõ jelentkezett felvételre. A második helyre (410 jelentkezõvel) a Kodolányi János Fõiskola került, ahol a rendszerváltást követõ években elsõk között kezdték meg a fõiskolai szintû kommunikáció szak oktatását. Harmadikként a BKF (Budapesti Kommunikációs Fõiskola) szerepel az Országos Felsőoktatási és Felvételi Iroda kimutatásában.

A jelentkezők több mint egyharmada levelező tagozatra jelentkezett

A legtöbb népszerû szakhoz hasonlóan a fõiskolai kommunikáció szakon különbözõ tagozatokat és képzési formákat hirdetnek meg az intézmények. Az összes képzési formát és tagozatot figyelembe véve - az elsõ helyre beadott jelentkezési lapok alapján - 3829 fõ jelentkezett a fõiskolai szintû kommunikáció szakra. Képzési forma szerint a jelentkezõk túlnyomó többsége alapképzésre jelentkezett, de 166 jelentkezõ diplomás képzésre felvételizett.
Ha tagozat szerint vizsgáljuk a fõiskolai kommunikáció szakra felvételizõket, akkor azt találjuk, hogy a magas nappali tagozatos arány mellett viszonylag sokan jelentkeztek levelezõ tagozatra is, arányuk 36 százalék. De voltak, akik az esti tagozatot (71 fõ), illetve a távoktatást (102 fõ) jelölték meg a felvételi lapjukon.
Finanszírozási forma szerint vizsgálva az e szakra jelentkezõket, elmondható, hogy magas a költségtérítéses képzésre jelentkezõk aránya. A több mint 28 százalékos arányuk azt mutatja, hogy a felvételizõk jelentõs része úgy ítéli meg, hogy megtérül az ilyen irányú továbbtanulásba történõ befektetés, ergo piacképesnek látják a fõiskolai szintû kommunikáció szakot. (Meg kell jegyeznünk, hogy az egyetemi kommunikáció szakra jelentkezõk körében jóval alacsonyabb, mindössze 16 százalék volt a költségtérítéses finanszírozási formára jelentkezõk aránya.)

Sok a frissen érettségizett jelentkező

A jelentkezése képzési forma, tagozat és finanszírozási forma szerinti vizsgálatán túl olyan érdekes kérdésekre is keressük a választ (többek között), hogy ki milyen háttérrel jelentkezett a szóban forgó szakra, melyik korosztályba tartozik, hol érettségizett. A demográfiai jellemzõk közül elsõként tekintsük át az életkor és a jelentkezés összefüggéseit.
A jelentkezõk életkor szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy a fiatalabb korcsoportokból aránylag többen jelentkeztek a fõiskolai kommunikáció szakra. Közel hét százalékponttal magasabb azoknak az aránya, akik 1983-ban, illetve 1984-ben születettek a fõiskolai kommunikációra jelentkezõk között, mint a többi szakra felvételizõknél. Némileg idõsebb korcsoportban, az 1980 és 1982 között születetteknél, nem ilyen mértékben, de szintén felülreprezentált a vizsgált szak. Az ennél idõsebbek közül - értelemszerûen - viszont már arányait tekintve kevesebben vágynak a fõiskolai kommunikáció szakos képzésen részt venni. A jelentkezõk érettségi éve alapján történõ összehasonlítása ugyanezt az összefüggést erõsíti meg: a frissen érettségizettek körében a legnagyobb az érdeklõdés a szak iránt, a tavaly érettségizetteknél szintén magas, és az ennél régebben végzettek körében fokozatosan csökken.

A gimnáziumot végzettek aránya 54,8 százalék

A demográfiai és állampolgárságra vonatkozó adatok elemzése után érdemes kitérni a jelentkezõk elõképzettségének vizsgálatára. Ha összehasonlítjuk a fõiskolai kommunikáció szakot a többi szakkal általában, akkor azt találjuk, hogy az elvégzett középiskola típusának presztízse tekintetében elõrébb áll a vizsgált szak. A gimnáziumot végzettek aránya több mint négy százalékponttal magasabb a fõiskolai kommunikációra jelentkezõk körében, mint a többi szakra felvételizõknél általában, amit - fõiskolai szakról lévén szó - mindenféleképpen fontos eredménynek tartunk.
Szintén érdekes lehet a jelentkezõk nyelvtudására vonatkozó adatok összevetése a többi szakra felvételizõk adottságival. Míg a kommunikáció szak bölcsész változatán továbbtanulni szándékozók között viszonylag magas volt a valamilyen nyelvvizsgával rendelkezõk aránya, addig a fõiskolai kommunikáció szakra jelentkezõk ebben a tekintetben inkább elmaradnak egy kicsit az összes jelentkezõtõl. "A" típusú középfokú nyelvvizsgával ennek ellenére viszonylag sokan rendelkeznek, ami érthetõ, hiszen a kommunikáció szak fõiskolai változatánál elsõsorban a szóbeli készségeken van a hangsúly.