A dokumentumból kiderül: a tanulók számának alakulása oktatási szintenként és iskolatípusonként eltérő. Az óvodába beiratkozottak száma - követve az elmúlt esztendők népesedési tendenciáit - tovább csökkent, a múlt tanévben 342 ezer gyermek járt óvodába, és vett részt iskola-előkészítő foglalkozáson. Ebből
4200-an a fogyatékos gyermekek számára létesített intézményekbe iratkoztak be, vagy integrált gyógypedagógiai nevelést kaptak.

Létszámukat az intézményhálózat telepítése, illetve a korlátozott befogadóképesség befolyásolja, de az utóbbi évtizedben kialakult integrált oktatás jelentősen bővítette.

A jelentés szerint a gyermekek iskolai továbbhaladását megkönnyíti, ha már ebben az életszakaszban is speciális oktatásban vehetnek részt.

Az általános iskolai tanulólétszám a 2001/2002-es tanévben a nappali oktatásban meghaladta a 994 ezret, ezen belül a fogyatékos gyermekeket oktató általános iskolai osztályok tanulóinak száma, valamint az integrált oktatásban résztvevőké csaknem 47 ezer volt.

A tanítási időn kívüli napközis ellátást a tanulók alig több mint harmada vette igénybe. 2001-ben több mint 118 ezer nyolcadikos végzett, akiknek csaknem mindegyike folytatta tanulmányait középfokon.

A középfokú intézmények nappali tagozatán a 2001/2002-es tanévben több mint 550 ezer fiatal tanult. A középfokú oktatás szerkezetének változása, a tanulói létszám intézménytípusonkénti összetétele követi a munkaerő-piaci igények alakulását.

Az összlétszámon belül a középiskolai tanulók száma és aránya folyamatosan nő. Ezen túlmenően eltolódás figyelhető meg a gimnáziumi képzés irányába: a 2001/2002-es tanévben a 421 ezer középiskolás 43 százaléka gimnáziumban, 57 százaléka
szakközépiskolában tanult.

A jelentés szerint a nyolcvanas évek végén indult 8, illetve 6 osztályos gimnáziumi oktatás évről évre bővül, de a tanulólétszámnak így is csak egy kis hányadát képviseli. Az elmúlt tanévben 65 ezer fiatal vett részt ilyen típusú képzésben.

A múlt tanévben 131 ezer fiatal iratkozott be érettségit nem adó középfokú szakiskolába.

A létszámnövekedéssel párhuzamosan a nappali tagozaton érettségizettek száma 2001-ben már több mint 70 ezer volt. Ugyanebben az évben 16 ezren szakiskolában, 32 ezren szakközépiskolában új típusú, OKJ-s szakmai vizsgát tettek.

Jelentősen megnőtt az érettségi után a felsőoktatásban továbbtanulók aránya, míg 1990-ben a jelentkezők 36 százaléka nyert felvételt, addig 2001-ben ez arány már megközelítette a 60 százalékot.

A dokumentum kitér arra, hogy a felsőfokú oktatás az elmúlt években jelentősen megváltozott. A nappali képzés mellett egyre népszerűbbé vált a távoktatás, a levező tagozatos képzés, illetve a szakirányú továbbképzések, az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés (AIFSZ).

A felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán az elmúlt tanévben 193 ezer fiatal iratkozott be a különböző szintű képzésekre. Egyetemi, főiskolai alapképzésben 184 ezren tanultak.
Ezenkívül 3800-an AIFSZ-ban, több mint 5 ezren szakirányú továbbképzésben, doktori képzésben vettek részt.

A nappali tagozatos képzésben az egyetemi és főiskolai szint megőrizte túlsúlyát: a felsőoktatásba bekapcsolódok 49 százaléka egyetemen, 46 százaléka főiskolán tanult. A munkaerő-piaci igényekhez rugalmasabban igazodni tudó, gyakorlatorientált képzést nyújtó főiskolai oktatás jelentősége és szerepe folyamatosan nő, az integrációnak köszönhetően mind több egyetemnek van főiskolai kara.

Kiderült, hogy míg a nappali tagozatosok 86 százalékának képzését az állam finanszírozta, ugyanakkor a távoktatásban csak önköltséges képzési formában folytatnak tanulmányokat. Felsőfokú oklevelet nappali tagozaton csaknem 30 ezren szereztek, számuk megegyezik az egy évvel korábbival.

A fiatalok oktatásban való részvételének közel teljes körűvé válásával az esti és levelező oktatás szerepe alapfokon fokozatosan szűkül, a középiskolákban a kiegészítő képzés felé tolódik el.

Az általános iskolai felnőttoktatásban 3 ezernél kevesebben vettek részt, a középiskolaiba valamivel több mint 95 ezren kapcsolódtak be.

Az esti, levelező és távoktatási programok a felsőfokon népszerűek, itt közel 156 ezren tanultak.

A múlt tanévben közoktatásban csaknem 180 ezer pedagógus dolgozott, egyre növekvő hányaduk rendelkezik magasabb fokú pedagógiai képesítéssel. A felsőoktatásban az elmúlt tanévben a teljes munkaidős oktatók aránya 68 százalékról 70-re nőtt.