A szakember kijelentette: a megreformált érettségi tartalmilag gyökeresen szakítani kíván az eddigi gyakorlattal. Az akadémikus tudás helyett a munkaerőpiac által megkövetelt tudás irányába akarunk elmozdulni - közölte, s rámutatott: a kétszintű érettségi bevezetésének egyik célja éppen az, hogy követelményrendszerében érvényesüljön a tudás értelmezésében bekövetkezett változás.
- Olyan képességeket, készségeket kell fejleszteni, amelyek birtokában a fiatalok önállóan meg tudják szerezni a saját szakterületükhöz szükséges ismereteket - fogalmazta meg a középiskolákkal szembeni elvárást.
A helyettes államtitkár szerint a kétszintű érettségi jó válasz lehet a középfokú képzés expanziójára is: jobban megfelel a növekvő létszámú, s változatos képességű érettségiző tudásának mérésére.
- Az érettségi vizsgával záruló képzésben a fiatalok alig több mint 40 százaléka vett részt az 1960-as években, amikor a jelenlegi szisztémát bevezették . Jelenleg viszont a fiatalok 75-80 százaléka tanul ebben a képzési formában - érvelt a szakember.
Az emelt szintű érettségivel kapcsolatban egyebek között elhangzott: független vizsgabizottság előtt zajlik majd. A tárgyilagos megítélés érdekében adott tantárgyból különböző szakmai bírálók, illetve bizottságok értékelik a diák írásbeli és a szóbeli teljesítményét.
Az emeltszintű idegen nyelvvizsga az eredménytől függően közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgának felel majd meg. A továbbtanulás szempontjából kiemelten fontos az emeltszintű érettségi vizsga eredménye.
- Ennek alapján határozzák meg a felvételi pontokat a felsőoktatási intézmények, amelyek 2005-től nem tarthatnak tantárgyi felvételi vizsgát - mondta végül Környei László. forrás: www.mti.hu